KHCS interjú sorozat 3. – Hargittai Krisztina

//KHCS interjú sorozat 3. – Hargittai Krisztina

KHCS interjú sorozat 3. – Hargittai Krisztina

1. Mesélj egy kicsit magadról.

Hargittai Krisztinának hívnak, három gyerekes anyuka vagyok. Már gyermekkoromban is imádtam rajzolni, de soha nem éreztem magam elég tehetségesnek ahhoz, hogy hivatásszerűen foglalkozzak a művészetekkel, így teljesen más irányba indultam el. Tanár lettem, fordító, idegenvezető, szereztem az egyik papírt a másik után, mindenféle munkát kipróbáltam, de valahogy mindig visszajutottam oda, hogy az alkotásban lelem igazán örömömet. A lányaim most már nagyok, kirepültek otthonról, és a felszabaduló időmet kezdtem egyre inkább kitölteni a kollázsképek készítésével. Teljesen magával tud ragadni, amit csinálok, órákig fel sem állok, az alkotásban egy másik világ nyílik meg számomra.

2. Tanultad ezt vagy autodidaktaként alkotsz? Mikor és miért kezdtél el alkotni?

Abszolút autodidaktaként alkotok, ha elkap az ihlet, akkor muszáj rajzolnom, festenem vagy akár írnom.
Egész életemben a nagy egészet kerestem, a nagyobb képet, az összefüggéseket akartam meglátni. Úgy éreztem, a kezemben vannak a puzzle-darabok, csak meg kell találnom a módot, hogyan rakjam össze őket úgy, hogy láthatóvá váljon a mindig is bennük/mögöttük rejtőző kép.A művészetek iránti vonzódásom már gyermekkoromban jelen volt, de valahogy nem találtam meg, melyik művészeti ág tudná megadni az építőkockákat. Valami mást, valahogy máshogyan akartam megalkotni. Ezen az úton az első lépések a gyöngyből készült mandalák voltak. Azután tíz évvel ezelőtt elkezdtem színfilozófiával és színterápiával foglalkozni, és itt, az egyik tanfolyamon jött szembe a kollázs-technika. Azonnal éreztem, hogy ezt a módszert kerestem. Imádom, ahogy az apró darabkákból kibontakozik egy kép a kezem alatt – miközben minden kis szeletkének megvan a maga története. Minden kis alkotórész egy másik újságból/magazinból származik, és egy másik kép darabkája volt eredetileg, együttesen mégis el tudnak mesélni egy kerek egész „történetet”.
Számomra az alkotás egyfajta meditatív tevékenység is: összeválogatni a képeket, amelyekből a puzzle-darabok kikerülnek, megkomponálni a színeket, a mintázatokat. Minden egyes kép egyedi, és mégis mindegyik hordoz valamit az én világlátásomból.

3. Honnan inspirálódsz?

A leggyakoribb, hogy meglátok egy képet a pinteresten vagy egy weboldalon, és az a fejemben más alakot ölt, úgy érzem, átdolgoznám, átformálnám a magam képére. De előfordul, hogy az erdőben sétálok, vagy a kocsiban zenét hallgatok, és ott érkezik az ötlet, hogy mit szeretnék csinálni

4. Hogyan alkotsz?

Ha festek, akkor azt az asztalánál ülve szoktam megtenni, ha rajzolok vagy kollázsképet készítek, akkor a földön ülök. Egyszerűen magam köré rendezem az újságokat, ollókat, ragasztót, pauszpapírt, az ölembe veszem a rajztáblát, és nekiállok. Bekapcsolok valami lágy zenét, vagy egy film megy a háttérben, és se látok, se hallok, amíg kész nem vagyok. Előfordul, hogy 8-10 órát is ott ülök, maximum enni kelek fel pár falatot, de általában nem nyugszom, amíg el nem készül, amibe belefogtam.

5. Az alkotás melyik részét szereted a legjobban?

Minden lépcsőfokot nagyon szeretek. Szeretem, amikor elkap a sürgető vágy, hogy szinte aludni sem tudok, és egész éjjel az jár a fejemben, hogy reggel mit és hogyan fogok készíteni. Szeretem, amikor összeválogatom a képrészleteket, és látom, ahogy elkezd kialakulni a kezem alatt a kész mű. És szeretem, amikor gazdára talál egy-egy alkotásom, amikor megtalálja a helyét valaki más terében, otthonában, szívében.

6. Mi az, amit életedben először készítettél, és a mai napig emlékszel rá?

A mai napig emlékszem a gyermekkori rajzaimra, mert anyukám nagyon sokat megőrzött belőlük, bár mindegyiken ugyanaz szerepelt: földig érő hajú és szoknyájú királylányok lilásban és rózsaszínben.

7. Melyik a kedvenc alkotásod?

Sok olyan képem van, amit nagyon szeretek, és a lakást díszítik (gyöngymandalák, pasztellkréta-képek, ceruzarajzok), de a legújabb kedvencem egy kollázs-technikával készült portré.

8. Alkotáson kívül mivel töltöd az időd?

Könyvet fordítok, utazok, ha épp tehetem, és nagyon szeretek sütni-főzni, abban is az alkotás iránti szenvedélyem tud megnyilvánulni.

9. Hol lehet téged megtalálni?

Most készül a weboldalam, egyelőre csak a Facebookon vagyok elérhető.

Köszönjük az interjút!

Az interjút készítette: Aradi Mónika “Panda Kreatív”

By |2018-09-30T19:33:37+00:002018, szeptember 30.|

About the Author:

Leave A Comment