Semmiből valami – faházak tetőlécből

Amikor a múltkori Szulokra készülődtünk, senkinek sem volt igazán ideje rá. Így aztán ötleteink voltak, de hozzávaló alapanyagaink nem mindenhez. (Például csillagszórót sem tudtunk előteremteni szeptember közepén – szinte hihetetlen! 😀 ) Ezért mindent belehajigáltam az alkotós táskába, ami egy kicsit is alapanyagnak látszott – jó lesz ez majd valamire! felkiáltással. Így került a kezembe egy darab tetőléc is. Annyira azért nem vagyok fanatikus, hogy egyben elvittem volna, inkább megkértem az unokaöcsémet, hogy ugyan már fűrészelje fel nekem kisház formákra.

Tetőlécből fűrészelt házalapok

Különösebb ötletem nem volt vele, de amikor nekiálltunk az alkotásnak, kiborítottam őket az asztalra, mondván, aki akar, kezdjen velük valamit. Aztán persze egyből felvetődött az ötlet, hogy díszítsen ki mindenki legalább egyet, és a végén lesz egy egész kis falunk!

A nyáron Angliában jártam, és a házakról egyből a tengerparti kabinsorok jutottak eszembe. Mindjárt neki is láttam. Mivel elég minimalista lett (amúgy is ez a „védjegyem” 🙂 ), gyorsan festettem hozzá még néhány tengeri herkentyűt is, picike kavicsokra.

Tengerparti kabinok, minimalisra stílusban

Aztán lassan a többiekben is kezdett érlelődni a megoldás, és születtek az újabb és újabb alkotások. Ahogy már lenni szokott, egyik ötlet szülte a másikat. Ha neked ajtód és ablakod van, akkor én már virágot is teszek az ablakba, alapot készítek a házhoz, tavat kiskacsával, toronyórát lánccal … na jó, lánc nélkül 😀

Érdemes alaposan megnézni a képeket, mert számtalan szellemes megoldás van rajtuk. Például csak a tetők is legalább négy különféle módszerrel készültek – kéregből, papírfonáshoz használt pálcákból, kartonpapírból, ágacskákból …

Végül ilyen lett a mi kis falunk:

A mi kis falunk

Orsi (blogger)