Ahogy haladnak az évek, egyre izgalmasabb kihívás megfelelő ajándékot találni a családnak. Egy idő után már minden megvan egy kialakult lakásban, háztartásban, a gyerekek felnőttek, és amire szükségük van, vagy amire vágynak, azt beszerzik maguknak (jobbára az internetről). Nincs más hátra, marad a kreativitás.

Ez megnyilvánulhat szellemes élményajándékok kitalálásában, ami a színházjegytől, a közös korcsolyázáson vagy valamilyen tanfolyamra szóló kuponon át, a gyerekmegőrzés felvállalásáig bármi lehet.

Vagy az élmények helyett ajándékozhatunk emlékeket is. Tavaly karácsonykor az egyik unokaöcsém mindenkinek csinosan összetekert papírlapot adott, rajta egy vagy több szép emléket idézett fel, mely a megajándékozotthoz kötődött.

És persze ott vannak még a fogyóeszközök, konyharuhák, kesztyűk, golyóstollak – csupa olyan holmi, amelyekre jobbára nem ajándékként gondolunk. Pedig miért is ne. Ha beszerezzük mi, azzal időt és pénzt is megtakarítunk az ajándékozottnak – és ha a csomagolásba egy kis plusz energiát is fektetünk, akkor még az is lehet, hogy az idei karácsony „győztesét” tesszük a fa alá.

Zokni, konzervdoboz hóemberbe rejtve

Zokni, konzervdoboz hóemberbe rejtve

Az egyik unokaöcsém (nem az emlékajándékozós, hanem egy másik; van belőlük négy is!) tavaly finom tapogatózásomra maga közölte, hogy ő bizony zoknit kér karácsonyra. Jöhet akárhány pár, mert lépten-nyomon lábuk kel (átvitt értelemben is 😀 ), csak az a kikötés, hogy mind fekete legyen (nem szeret párosítani).

Hát kapott is! Édesanyjával karöltve összesen talán 10 párral leptük meg. De igazi meglepetés volt ám! Mert nem zoknit kapott, hanem hóembereket, dobókockát, kukacot, virágcsokrot! Minden egyes újabb csomagot széles mosollyal értékelt.

Szeretem a családomat! Mert nem csak ajándékozni tudnak, hanem az ajándékoknak örülni is!

Orsi (blogger)