Ismét egy ünnep, ismét egy képeslap. Ezúttal Ausztráliába, egy születésnapra készült.

A barátaim, ismerőseim tudják, hogy a minimalista stílust kedvelem leginkább. Képeslap készítésnél is inkább az ötletességre törekszem, mint a dekorációk sokaságára. Persze mindkét stílusra láttam már sok nagyon mutatós mintát, egyik sem jobb, mint a másik, legfeljebb más.

Ez a mostani képeslap mindenesetre az egyszerűségről szól – de persze ez csak a végeredmény. Maga az alkotás folyamata meglehetősen hosszadalmas volt. Leginkább azért, mert jelenlegi élethelyzetemben nincs igazán koncentrált helye a kreatív cuccaimnak, így a szükséges kellékek, alapanyagok összekeresése (és utána ismét elrakása) gyakran több időt vesz igénybe, mint maga az alkotás 😊

Tehát először is elképzeltem egy színvilágot, aztán nekiálltam kotorászni a dekorpapírjaim között, hogy megtaláljam a megfelelőket. A lap alapja semleges világosszürke lett, a virágok fejéhez vidám, élénk, ráadásul színben egymáshoz illő mintákat kerestem. Szükségem volt még egy kis zöld szalagra – nekem pont farkasfogam volt a szalagos dobozomban – és egy megfelelő pecsételőre.

A hozzávalók

Minden virág feje három körből áll. Félbehajtottam a köröket, egymásba tettem őket, és a hármat együtt előlyukasztottam egy körző hegyével. Azután összevarrtam a hajtásvonal mentén. Vidám, melegsárga gyöngyfonallal dolgoztam, ami szinte minden virághoz illik, hiszen a bibék is sokszor ilyen színűek.

Készülnek a virágfejek

Miután elkészültek a virágfejek, elrendezgetem a fejeket és a virágszárakat a képeslapom, megkerestem a legmutatósabb elosztást. Azután felragasztottam a farkasfogból készült virágszárakat és -leveleket, majd a virágfejeket képviselő összevarrt köröket. Természetesen csak a legalsó kör simul rá a lapra, a másik két kört felborzoltam egy kicsit, 3D-ssé alakítottam.

A képeslap elejére került a születésnapi jó kívánság. Ezt érdemes még a virágok elkészülése előtt rányomtatni a lapra, de ha te is elfelejted, mint én tettem, akkor sincs baj. Egyszerűen kifordítottam a lapot, hogy az első oldal simán tudjon felfeküdni az asztallapra. Készen is van a saját kézzel készített születésnapi lap.

Rögtön postára is adtam, úgyhogy már úton van Ausztrália felé. Remélem, idejében odaér!

Orsi (blogger)