A napokban egy igen kedves történetet hallottam egy nyelvtanár ismerősömtől. A hobbi szót tanulták éppen, és megkérdezte a 8 éves kis tanítványától, hogy apukájának mi a hobbija. Mire a kislány egyből rávágta: Az, hogy velünk játszik! Kaphat ennél őszintébb dicséretet egy szülő?
Május utolsó vasárnapja gyereknap. Ez a nap kiemelten a gyerekekről és az együtt, szórakoztatóan töltött időről szól. Elmehetünk állatkertbe, cirkuszba, bábszínházba – de a gyerekek legalább annyira fogják élvezni azt is, ha “csak” otthon maradunk, és a kreatív énünknek adunk szabad teret. Elő az ollóval, ragasztóval, festékkel – és persze a “játszóruhával” meg egy nagy nylonterítővel, és merüljünk bele az alkotásba.
Egy jó tanács: Ne akarjuk befolyásolni azt, hogy mit csinál a gyerek. Csak adjunk neki eszközöket és ötletet, és figyeljük, mi pattan ki a fejéből.
Valószínűleg mindenkinek megvannak a kedvenc barkácsötletei, de mindig érdemes újabbakat is kipróbálni. Néhányat most én is felsorolok.
Itt van mindjárt a kavics, mint alapanyag. Remek időtöltés már a gyűjtögetés is – folyóparton, kavicsbányában, de akár egy útszéli sóderkupacból is. Aztán ha már van elég alapanyagunk, tisztára mostuk és megszárítottuk, akkor festhetjük , pöttyözhetjük, vagy akár figurákat is készíthetünk belőlük.
Készítsünk időkapszulát. Minden gyerek leírja, hogy mit tervez az elkövetkező egy évre, mit szeretne elérni, mit ígér meg magának … aztán a leveleket egy borítékba téve eldugjuk egy fiók mélyébe, vagy vízálló csomagolásban, pl. PET-palackba csúsztatva, akár a kertben is eláshatjuk, egy fa tövébe. A következő gyermeknapon, egy év múlva, érdekes lesz elővenni, és visszaolvasni. (Tipp: írjunk egy feljegyzést magunknak, hogy hova is rejtettük az időkapszulát, és persze arról is, hogy mikorra terveztük a felnyitását.)
Ha már szóba került a PET-palack. Készíthetünk palackpostát is. Útnak indíthatjuk az üzenetünket a hagyományos módon, valóban palackban, a folyóba dobva, vagy belerejthetjük egy léggömbbe, amit hagyunk világgá repülni, de meglephetjük vele az utca vagy a lépcsőház lakóit is. Egy kedves üzenetnek, saját készítésű képeslapnak mindenki örül. Ha csupán az örömszerzés a célunk, még alá sem kell írni. De ha megadjuk az e-mail címünket, talán választ is kapunk, és kiderül, hol landolt az üzenetünk, és milyen érzéseket váltott ki a megtalálóból. (Ha óvatosak akarunk lenni, akár egy teljesen új e-mail címet is generálhatunk kizárólag ehhez a játékhoz.)
Játsszunk fotómodellesdit. Keressünk valami semleges hátteret, vagy egyszerűen csak akasszunk fel egy fehér lepedőt a szekrényre, és máris kezdődhet a fényképezés. Elő a ruhákkal a szekrényből, kísérletezzünk bátran érdekes vagy vicces összeállításokkal, kiegészítőkkel – és persze változatos pózokkal és arckifejezésekkel is. Váltogassuk a fényképész és modell szerepeket, de remek alkalom ez bolondos családi csoportképek készítésére is. A legjobb képekből, aztán, kinyomtatva, kiállítást is készíthetünk a falon – vagy felhasználhatjuk a karácsonyi üdvözlőlapokhoz is. (Sosincs eléggé korán nekiállni a karácsonyi ajándékoknak és képeslapoknak!)
Építsünk erődöt a bútorokból, és játsszuk el az egri vár ostromát. Emlékszem, kiskoromban mi gyakran játszottunk ilyesmit. Hol egy erődöt, hol egy kalózhajót vagy vadnyugati kocsmát alakítottunk ki. A kalózhajósdinak ugyan nagy sírás lett a vége, mert a bátyám elrabolta a kedvenc babámat, az árbochoz kötözte fogolyként, és nem akarta elengedni! De a kocsmában kapható mindenféle színes italoktól még úgy is nagyon jó kedvünk lett, hogy egy csepp alkohol sem volt bennük 😀
Készítsünk barátságkarkötőt. Elő a szekrény mélyén rejtőzködő maradék kötő- és hímzőfonalakkal. Ha egyszer nekikezdünk, már csak abbahagyni lesz nehéz, az ember mindig újabb és újabb színkombinációkat akar kipróbálni.
Süssünk közösen néhány tepsi aprósüteményt. Jó móka a sütiszaggatás, és utána tojáshabbal még ki is dekorálhatjuk.
Vegyük ki a könyvtárból Öveges professzor könyvét, végezzünk el belőle néhány fizikai kísérletet.
Írjunk mesét közösen.
Tervezzük meg az álomnyaralásunkat minden részletre odafigyelve. Hova megyünk, mivel utazunk, mit viszünk magunkkal, mit csinálunk ott. Ne feledkezzünk meg az esőnapi tervekről sem. Lehet kicsit elrugaszkodott is az úticélunk, mondjuk a Szahara vagy egy űrállomás.
És ha még mindig nem elég az ötletekből, nézzétek meg a tavaly gyereknapi bejegyzést.
Vidám gyereknapot kívánunk mindannyiunknak!
Orsi (blogger)
Hagyj üzenetet