Ezer szálon fut az élete. A munkája során mélyszegénységben élő roma embereknek próbál utat mutatni a szegénységből, magánéletében Soroksár lakosai számára szervez “csapatépítő” rendezvényeket, énekkarba jár, elkötelezett környezetvédő – mindezt rengeteg kreativitással teszi. Ismerkedjetek meg Ekler Évával.
Szia, mesélnél magadról pár szót?
Ahogy a bevezetőben említetted is, Soroksár-Újtelepen élek, immár lassan 28 éve. Hosszabb ideje, mint amit Dunaújvárosban, a szülővárosomban töltöttem. A közgazdaságtudományi egyetem elvégzése után Budapesten telepedtünk le a férjemmel, 2 gyerekünk született, és most már egy 15 hónapos kisfiú boldog nagyija is vagyok.
A Pillangó Fejlesztések Egyesület vezetőjeként vegyszermentes gazdálkodást tanítunk vidéki, hátrányos helyzetű, kistelepülésen élő embereknek. Ez egy komplex közösség- és településfejlesztési projekt, amivel igyekszünk sok elméleti és, még inkább, gyakorlati tudást adni a programunk résztvevőinek. Szervezetünk elkötelezett a fenntarthatóság témájában. Az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési céljának minél szélesebb körű megismertetése az egyik fő célunk, hogy minél több emberhez jusson el az ezzel kapcsolatos tudás.
2010-ben vettem részt a Tudatos Vásárlók Egyesületének Ökokörén, azóta elvégeztem a képzésüket is, és már 3 alkalommal vezettem ökokört én is. Folyamatosan gyakorlom a tudatos, hulladék- és műanyagmentes életmódot, amiben mindig van mit tanulni és gyakorolni, akár a saját háztartásunkban is. Most már az is fontos számomra, hogy a gyerekeim önálló életéhez is tudjak ötleteket és tanácsot adni, ha igénylik. De a legjobb tanítás a példamutatás, amit igyekszem itthon is megtenni.
A lakótelepi Jószomszédok Egyesület tagjaival pedig 3 éve a Dorottya közösségi kertben valósítjuk meg mindazt, amit a bio-kertészkedésről és egy szuper kis közösség létrehozásáról és működéséről gondolunk.
Hogyan kerültél kapcsolatba a kreatív alkotással, és milyen szerepet játszik most az életedben?
Alig kezdtem el a gimit, amikor a felettünk lakó néniről kiderült, hogy makramét készít, és nagyon tetszett az a szatyor és virágtartó, amit csinált. Érdekelt a technika, és kedves volt Terike néni, így egy jó darabig feljártam hozzá a makramét megtanulni. Ennek köszönhetően készült számos virágtartó és sok-sok bevásárló szatyor az anyukámnak és a nagyszüleimnek. Fa füllel nagyon menő volt már akkor is. Az anyukám sokáig használta a neki készített kötözgetéseimet, azt tudom. 😊 Egyetem alatt szerettem bele a kötésbe. Sok szép sapka, sál és pulóver készült el a kevésbé érdekes előadások alatt. A gyerekeim megszületése után az egyik, lépcsőházunkban lakó anyukától lestem el a keresztszemes hímzés technikáját. Manapság inkább a fenntarthatósághoz kapcsolódó tevékenységek azok, amelyekben a kreativitásomat kamatoztatom. Készítettem már méhviaszolt kendőt, és varrtam régi függönyből újra használható zacskót, amivel a vásárlásaim során sok-sok műanyag zacskó használatát kiváltom.
Elkészítési leírás ITT
Milyen alkotói korszakaid voltak?
Ahogy egy-egy új technikát és alkotót ismertem meg, úgy alakultak a korszakok is. A legtöbbet Nagy Zoltánné Halász Andreától tanultam. Elképesztő tehetségű alkotó, akit jó pár éve Soroksáron, az akkori Kreatív Hobbi boltjában ismertem meg. Tőle tanultam meg sok új technikát, és neki köszönhetem, hogy közel 10 éve egy fantasztikus női csapat tagja lehetek. 😊 Andi nagyon aktív volt a kreatív csacsogók virtuális megalakulásakor, vele jutottam el először Szulokba, az internetes csoport egyik találkozójára. “Szerelem” volt első találkozásra megismerkedni azzal a sok, az ország különböző tájairól érkezett, nővel, akik színes egyéniségükkel és elképesztően ügyes kezükkel elvarázsoltak. Szerencsére az első találkozást azóta már sok-sok követte, és egy szuper baráti közösség kovácsolódott belőlünk. Mindenki zseniális a maga életében és alkotásában egyaránt.
Mi a kedvenc technikád? Mesélj róla egy kicsit.
Nincsen kifejezetten kedvenc technikám. Nagyon szeretek új dolgokat tanulni. Ha valami felkelti az érdeklődésem, akkor azt igyekszem kipróbálni, aztán kiderül, hogy a kezemre áll-e vagy sem. Ha igen, akkor biztosan készül pár alkotás az új technika felhasználásával. Nagyon sokáig a keresztszemes hímzés volt az, ami által, ha a kezembe vettem a hímzőtűt, valami elképzelhetetlen nyugalom járt át, és az alkotás közben kikapcsolódtam a hétköznapi dolgokból. Manapság ismét egyre többször fordul meg a fejemben a gondolat, hogy visszatérek egy kicsit a hímzéshez.
Honnan veszed az ihletet az alkotáshoz? Van kedvenc információforrásod?
A legjobb információ- és ihletforrás az a baráti csapat, akiket már említettem. A teljesség igénye nélkül felsorolva, velük készíthettem először kötött könyvet, pöttyözött kavicsot, próbálhattam ki a tűzzománc technikáját, a papírfonást és még sok érdekes technikát. Mindenki valamiben fantasztikusan tehetséges. A KHCS tagja vagyok már egy jó ideje, és elképedve nézem a sok csodás alkotást. Az ide feltett képek közül is merítek néha ötletet az alkotáshoz. Szeretek dolgokat újrahasznosítani, ehhez a témához is van a neten és a facebookon sok csoport, ahonnan inspirálódom. Videókat is nézek új technikákról, de én a személyes tanulásban tudom csak megtanulni a speciális fogásokat. 😊
Tudom, nehéz az ilyen kérdésre válaszolni, de meg tudod mondani, hogy melyik alkotásodra vagy a legbüszkébb?
Most kivételesen gondolkodás nélkül tudom a választ a kérdésedre. Az eddigi legnagyobb és legérdekesebb alkotásom nem saját munka, de nagyon büszke vagyok rá. A lakótelepünkön a kezdeményezésemre és sok kreatív segítséggel átalakítottunk 2 telefonfülkét cserebere könyvkuckóvá, ahonnan vihetnek is könyvet a lakótelepen élők, és hozhatnak is az elvitt könyvek helyett újakat a saját könyveik közül.
Az átadás óta 1 hónap telt el, szívesen és aktívan használják az Újtelepiek a könyvcserélőt. Az átalakítás során rám a szervezésen túl a fülkefestés jutott, de új technikát tanultam akkor is, amikor segédkeztem az ablakmatricák felhelyezésekor. Zseniális volt a tervezéstől a megvalósításig végigélni azt a folyamatot, ahogy kitaláltuk és megvalósítottuk, hogyan alakuljon át két üresen álló telefonfülke egy közösségi térré, mindenki örömére. Ha felénk jártok, gyertek, és nézzétek meg a Telekönyvünket.
Még több kép ITT
Melyik a legközelebbi technika, amit ki szeretnél próbálni?
Mostanában a festés az egyik olyan technika, ami érdekel. Kacérkodom a bútorfestéssel, a teljesen természetes alapanyagú tejfestékeket már meg is vettem ahhoz, hogy összeszedjem a bátorságomat, és nekiálljak az egyik régi, ám még jó állapotú szekrényünk átfestésének. Még ismerkedünk egymással – a bútorfestés és én -, de úgy érzem, nemsokára belekezdek a megvalósításba. Ha jól sikerül az alkotás, akkor lehet, hogy nincs megállás, sorra kerül néhány további megszépülni vágyó bútordarab is a lakásunkban… 😉
Köszönöm a beszélgetést,
Orsi (blogger)
Hagyj üzenetet