Ha tengerparton járok, nem állhatom meg, hogy ne gyűjtsek ezt-azt, érdekes kagylót, színes kavicsokat… Otthon aztán a polcon, egy üvegben segítenek visszaidézni a szép emlékeket. De vajon annak is ilyen vonzóak a tenger kincsei, aki minden nap kisétálhat a parti fövenyre? Antalfi Andreát kérdezem, aki Dunaújvárosban nevelkedett, jelenleg Puerto Ricoban él, és tenger által csiszolt üvegekből ékszereket készít.

Mesélj magadról, hogy vezetett az életed Puerto Ricoig?

Ez egy hosszú történet, sokan mondják, könyvet is lehetne írni belőle. A férjem, akit 17 éve ismertem meg interneten, idevalósi. Másfél év virtulális kapcsolat után végre személyesen is találkoztunk, aminek szerelem és házasság lett a vége. Kacifántos 3 év után költöztem ki Puerto Ricoba 2006-ban, azóta második hazámként szeretem.

Mióta foglalkozol kreatív alkotással, milyen technikákkal ismerkedtél meg?

Mondhatni, mióta az eszemet tudom, alkotok. Anyukám keramikus, így már kisgyerekként az agyaggal játszottam. Jártam rajzszakkörre, makraméztam, és bőrdíszművesként végeztem a gimnázium után. Otthon számítógépes grafikusként dolgoztam, miután kijöttem a szigetre, kezdtem el ékszerekkel foglalkozni. Eleinte Swarovski gyöngyökkel, majd jött a tengeri üveg és az ezüstművesség.

Hogy jött a tengeriüveg-ékszer készítés? Miért pont ez?

Évi, egy magyar lány, aki azóta az egyik legjobbb barátnőm lett és itt lakott a szigeten, mutatta meg először ezeket az üvegeket. Hosszú évekig csiszolódnak a tengerben, tulajdonképpen szemétből keletkező szépségek. Igazi kincsvadászat az óceán parton, amibe csak beleszeretni lehet. Eleinte drót ékszereket készítettem belőlük, majd egy helyi művésztől sajátítottam el az ezüstművességet. Ennek lassan 7 éve.

Az alapanyagból adódóan minden ékszered egyedi. Hogyan készül egy-egy darab, mi határozza meg, mi lesz az adott üvegből?

Valóban nincs két teljesen egyforma tengeri üveg, de a mérete és a formája az, ami meghatározza, mit is készítek belőle. Az apróbbakat gyűrűkhöz használom fel, a nagyobbak medálként születnek újjá. Ha véletlenül találok 2 hasonló formát, és még a színük is egyezik, fülbevaló lesz belőlük.

A szép formájú üvegdarabokat igényes foglalatba helyezed. Hogyan tanultad ki az ezüstművességet?

Amint már említettem, egy helyi ékszerművésztől, aki az Egyesült Államokban szerzett diplomát belőle. Nagyon sokat köszönhetek neki, amiért megtanította az alapokat és a fortélyokat, imádtam az óráit. Igazi öröm, hogy a mai napig megdicséri az igazán egyedi darabokat.

Van egy kislányod is, aki már 9 éves. Gondolom, a csiszolt üvegek gyűjtésében ő is szívesen segít neked. Szoktatok közösen alkotni is? Őt is érdekli az ékszer készítés?

Imád a tengerpartra jönni velem, de sajnos a kagylók jobban érdeklik, mint az üvegek. Azokkal szoktunk kreativkodni, szeret festeni rajuk. Talán késöbb ő is beleszeret az üvegekbe, de az se baj, ha nem.

Mik a további terveid? Vannak új ötleteid a tengeri üveg felhasználására? Kacsingatsz esetleg más technikák felé is?

A tűzzománc az, ami mostanában felkeltette az érdeklődésem. Szívesen kipróbálnám, csodálatos ékszereket lehetne készíteni. A fényes zománc és a matt tengeri üveg kontrasztja szerintem szép hatást keltene együtt. Meglátjuk, mit hoz majd a jövő.

Gondolom ennek az alapanyagnak és technikának is megvan a maga közössége. Hogyan hattok egymásra, mennyire inspiráló a közösség? Eláruljátok egymásnak a szakmai titkokat? Szerinted milyen szerepe van egy közösségnek az egyén kreativitására?

A közösségi médiának nagy szerepe van abban, hogy összehozza az azonos érdeklődésű embereket. Gondolok itt arra, hogy vannak, akik csak gyűjtik ezeket az üvegeket, és vannak, akik alkotnak.  Sokszor kapok megrendelést úgy, hogy a saját üvegét szeretné, ha felhasználnám. Mert valami emléke fűződik hozzá. Sokan vagyunk, akik ilyen ékszereket készítünk a világ különböző helyein, követjük egymás munkáit. Van úgy, hogy felismerni az alkotót a munkájáról.  Inspiraló nézni a többiek alkotásait, aztán továbbgondolva egy design-t egyedivé tenni.

Andrea munkáiról további képeket a La Mia Seaglass facebook oldalon láthattok.

Köszönöm a beszélgetést, további jó alkotást kívánok.

Orsi (blogger)