A napokban eszembe jutott az írisz technika, és annyira kedvet kaptam hozzá, hogy a nővéremmel mindjárt neki is álltunk képeslapokat készíteni ezzel a módszerrel. Mint a legtöbb alkotás, ez is gondos odafigyelést igényel, de remek sablonok vannak hozzá a neten, sőt akár mi magunk is készíthetünk kedvünk szerinti sablont – és onnan már csak a számozás sorrendjére kell figyelni.

Az anyagigénye igazán nem bonyolult. Képeslapnak való karton kell hozzá, és színes papírok. Kezdetben érdemes egyszínű vagy apró, semleges mintás papírokkal dolgozni, de ha már belejön az ember, áttérhet olyan papírra is, ahol a minta megfelelő illesztése még külön feldobja a kész alkotást.

Az írisz technika lényege, hogy csíkokat helyezünk el megadott sorrendben, átfedéssel, egy kivágott alakzat (pl. kör, háromszög, négyzet) kitöltésére. A csíkok spirális elrendezése és befelé szűkülése miatt az eredmény a fényképezőgépek blendenyílására hasonlít. Csak persze sokkal látványosabb 😀

Az elkészült alkotás képeslapnak vagy bekeretezve faliképnek egyaránt nagyon mutatós.

Szükséges eszközök, alapanyagok

– Sima papírra kinyomtatott sablon
– Képeslapkarton
– olló
– papírvágó berendezés (opcionális)
– cellux ragasztószalag és ragasztó
– színes nyomtatópapír, csomagolópapír, origamipapír stb.

Az elkészítés módja

Nyomtassunk ki egy egyszerű sablont, például a háromszöget, a kívánt méretben. (A6-os méretű képeslaphoz 8 cm oldalhosszúságú háromszög jól megfelel.)

Vágjuk ki az A6-os méretű kartonpapírból a sablonon lévő háromszögnek megfelelő méretű lyukat ollóval vagy sniccerrel.

Vágjunk papírcsíkokat. A különböző papírok száma a mintától függ, háromszöghöz háromféle papír kell, négyszöghöz négyféle, ötszöghöz ötféle. A csíkok szélességét az határozza meg, hogy mekkora méretben nyomtattuk ki a sablont. A szélesség mindenkor a sablonban látható csíkszélesség duplája + kb. 4 mm ráhagyás. A 8 cm oldalhosszúságú háromszögnél 2,5 cm-es csíkokat vágtunk

Hajtsuk félbe a csíkokat hosszában, így szép, ép szélet kapunk. Érdemes odafigyelni rá, hogy vékony legyen a papírunk, különben túlságosan vastag lesz a sok réteg. Ez faliképnél nem zavaró, de képeslapnál esetleg az lehet. A háromszögünkhöz, 8,5 – 7 – 6 – 5 – 4 – 3 cm hosszúságú csíkokra lesz szükség.

Helyezzük rá a kartont a kivágott lyukkal a sablonra. A sablon papírja legyen egy kicsit nagyobb a kartonnál, így egy kis cellux-szal össze tudjuk erősíteni a kettőt, hogy munka közben ne mozduljanak el. A kartonnak az a fele, amely felénk néz, a kép hátoldala lesz, így ez a kis ragasztócsík nem lesz zavaró.

Kezdjük el felragasztani a csíkokat a sablon számozásának sorrendjében, váltakozó színű csíkokat használva. Mindig a kartonra, illetve később a kartonra ragasztott csík(ok)ra kenjük a ragasztót, mert csak így tudjuk biztosan elérni, hogy a csíkok szabadon maradó felületére ne kerüljön ragasztó. Ha folyékony ragasztót használunk, különösen ügyeljünk a mennyiségre, mert a kifolyó ragasztó összeragaszthatja az alkotásunkat a sablonnal, és akkor dobhatjuk ki az egészet.

Fogjuk az első csíkot, és a hajtogatott élét illesszük a 1-essel jelölt forma élére. Ezután a következő szín leghosszabb csíkját ragasszuk a 2-essel jelölt csíkra, a harmadik színt a 3-ra. Folytassuk tovább ismét az első, majd második, harmadik színnel. Gondosan ügyeljünk a számozásra és a megfelelő színre, illetve, ha előre megfelelő hosszúságúra vágtuk a csíkokat, akkor a csíkok hosszára is.  Ügyeljünk rá, hogy a felragasztott csík mindig mindkét végén nyúljon túl a lyukon.

Addig folytassuk a csíkok ragasztását, amíg a számozás tart.

Amikor elkészültünk a ragasztással, már csak egy kis lyuk marad a háromszög közepén. A felesleges csíkvégeket vágjuk le. Ha képeslapnak szánjuk, akkor ragasszunk a felületre egy másik ugyanakkora kartonlapot. Legjobb, ha itt is a csíkjainkra és a kivágott kartonra kenjük a ragasztót (gondosan a szélekre is!), nehogy a hátlap lyukon kibukkanó része ragasztós legyen.

Ha falikép vagy például scrapbook alkotás lesz a művünkből, akkor nem kell az egész felületet lefedni, elég, ha az íriszt egy kicsit nagyobb kartonpapír darabbal (pl. amit kivágtunk) ragasztjuk le, és már mehet is az albumba, vagy lehet bekeretezni.

Ha már elkészítettünk egy pár alapdarabot, és megértettük a technika lényegét, magunk is készíthetünk bármilyen formájú sablont. Rajzoljuk meg a kívánt ábrát, keressük meg, melyik alapformával (háromszög, négyzet, téglalap, ötszög) tudjuk a legjobban „keretezni”, majd egy ilyen sablonra helyezzük rá a kivágott rajzunkat, és máris látszik, hogy milyen lesz a csíkok sorrendje. Bonyolultabb formánál előfordul, hogy az alapsablon nem minden csíkjára van szükség! Ilyenkor érdemes az új sablonon helyesbíteni a csíkok számát, hogy menet közben ne bonyolódjunk bele.

Bónusz tipp 1. Találkoztam már olyan hobbybolttal, ahol vállalják különböző minták vágógéppel való kistancolását. Ez persze azt is jelenti, hogy csak az általuk kínált mintákból választhatunk, cserébe viszont biztosan szép, ép lesz a kartonba vágott lyuk széle.

Bonusz tipp 2. Az interneten „írisz technika” vagy „iris folding” keresőszavakat beírva, bőven találhatunk letölthető sablonokat.

Jó szórakozást kívánok, kérjük, mutassátok meg nekünk az elkészült alkotásaitokat.

Orsi (blogger)