Mindig is magukkal ragadtak a fából készült dolgok, legyen szó bútorról vagy apróbb tárgyakról, dobozokról, tálakról, lakáskiegészítőkről. Kléber Tamás, alias Taya weboldalán járva ez utóbbiak gazdag választéka fogad. Legömbölyített formák, igényesen megmunkált felületek, változatos dizájn. De vajon ki áll ezek mögött a tárgyak mögött?

Kérlek mesélj magadról néhány szót.

Üdv, 74-ben születtem, 92-ben végeztem számítástechnikai programozó szakon, azóta is fejlesztő-rendszergazdaként dolgozom.

Mivel kezdted a kreatív pályafutásodat, és hogyan jutottál el a fa megmunkálásig és a jelenlegi tevékenységedig?

A legelső, amire emlékszem, hogy pár évesen szögeket vertem a fapadlóba, és földmérősdit játszom. 😊Szüleimtől is általában kreatív játékokat kaptam ajándékba, így használnom kellett a fantáziámat.

2015-ben asztali körfűrészt szerettem volna építeni, és a youtube-ot bújva találtam rá egy kis videóra, amin egy „bandsaw box”-ot, jobbhíján fűrészelt dobozt készítenek. Egyből megtetszett az elkészítés egyszerűsége, és a végeredmény szépsége.

Ennek a technikának a lényege – eltérően a klasszikus asztalos módszerektől -, hogy egy tömbből vágjuk ki a formát, fiókokat szalagfűrésszel. Majd ragasztással áll össze a doboz, amit rengeteg csiszolással véglegesítünk.

Hónapokat vacilláltam rajta, de végül úgy döntöttem, megveszem a legszükségesebbet: a szalagfűrészt.

Gyorsan el is készítettem az első ékszeres dobozt a feleségemnek.

Rögtön szembesültem az első problémával: a csiszolás fontosságát valahogy mindig átugrották a videókban. Kénytelen-kelletlen be kellett szereznem pár csiszológépet is.

Úgyhogy a kezdetben üres pincéből kialakított műhelyben lassan már nem férek el a rengeteg „szükséges” holmitól.

A kezdeti próbálkozások rengeteg kérdést vetettek fel: egyáltalán, hogyan kell beállítani az egyes gépeket; milyen alapanyagokat, honnan; alkatrész utánpótlás hogy oldható meg?

Eleinte megpróbáltam az interneten fellelhető sablonokat, mintákat elkészíteni:

de hamar rájöttem, hogy tudok ennél érdekesebbeket is:

Aztán nem volt megállás:

A dobozkészítés mellett, hasonló technikával, elkezdtem tálakkal foglalkozni. A hagyományos esztergálástól eltérően, a tálak rétegeit itt asztali lombfűrésszel vágjuk ki, majd összeragasztjuk. Így nem csak a szokásos kerek formákat tudjuk elkészíteni, hanem tetszőlegesen kanyaríthatjuk a vonalakat:

Úgy egy éve felkértek, hogy készítsek pár borospalack tartót.

Manapság az egyik legkedveltebb termékem. 😊

Fiókos szekrénykéid között nagyon sokféle forma előfordul, számos figurális alkotás is megjelenik. Csiga, cica, maci, húsvéti nyuszi – igazi gyerekszobai „titoktartók”. Hogyan választod ki a motívumaidat, mi inspirál, amikor belevágsz egy-egy alkotásba?

Alkalom, megrendelés, kihívás, hirtelen ötlet. 😊

A családomat a kezdetek óta dobozokkal ajándékozom meg, így mindig az adott alkalomhoz keresek valami mutatós ötletet.

Egy kollegám megkérdezte, készítenék-e a kislányának egy cica formájú ceruzatartót?!

Valahol itt kezdődött a figurás dobozok története, szóval itt a megrendelő döntötte el mit is szeretne látni, a fiókok száma, elrendezése már az én terepem volt.

Rengeteget böngészem a témába vágó oldalakat, így mindig találkozom új ötletekkel, amiket persze próbálok a saját stílusomra formálni.

Végül van a hirtelen ötlet, mint például az egyik legutolsó nagy kedvenc, a jégkrém.

Dió, mahagóni, éger, cseresznye, bükk, wenge, bubinga – hazai és egzotikus fafajták. Honnan szerzed be az alapanyagot, hogy döntesz, hogy miből mi készüljön?

Kezdetben a háznál található maradék anyagokból, mint zsaludeszka, tűzifa próbálkoztam.

Keresgéléseim során láttam, hogy sokan különböző színű fákat használnak, így egy kis kutatás után rátaláltam a Zatik faáruházra, ahol elég sok fajta egzotikus fát árulnak.

A sors összehozott egy idős asztalosmesterrel, akinek elfekvőben volt egy nagy rakat diófája, amivel már nem tudott mit kezdeni. Ezek a fák már több, mint 15 éve álltak érintetlenül, ez idő alatt sajátos mélybarna színt kaptak, ez lett az egyik kedvenc alapanyagom.

Rengeteg fát kapok ismerősöktől is, általában a tavaszi, őszi kertápolás alkalmával. Ezek között volt már elképesztően sárga eperfa, lilás árnyalatú tuja, csodás mintázatú ecetfa.

Van továbbá egy kedves favágó barátom, aki munkája révén a legkülönbözőbb fákhoz jut hozzá, és mindig ellát vele.

És hogy mi határozza meg, miből készüljön egy doboz, tál?

Ha új ötletekkel próbálkozom, akkor bármi, ami a kezem ügyébe akad. Ha a forma megkívánja, akkor természetesen próbálok ahhoz igazodni.

Illetve ott van még az “ízvilág”, ami szintén megköveteli a megfelelő színt.

Egyetlen bánatom, hogy zöld színű fával még nem találkoztam.

Mik a további terveid, hol szeretnéd magad látni 5-10 év múlva?

Nyugdíjasként biztos ezzel szeretnék foglalkozni, de egyébént nem tervezek hosszú távra.

Mi a kedvenc mottód, mivel tudnád inspirálni a KHCS olvasóit?

Bocsánat, a mottó és inspiráció szó hallatán, mindig a Galaxy Quest – Never give up, never surrender! (Sose hátrálj, soha ne add fel!) jut az eszembe. 😊

Ha tényleg van egy hobbid, ami csak a tied, rólad szól, akkor csináld! Szánd magadra az időt, töltődj fel általa. Tanulj, keress, próbálj ki új technikákat, és ragadj meg minden lehetőséget, ami csak szembejön.

Viszont tudd, hogy meddig hobbi, és mikortól munka.

Remek zárszó! Köszönöm a beszélgetést,

Tamást munkáit megtaláljátok a honlapján is.

Orsi (blogger)