Érdekes és elgondolkoztató mondatot hallottam a napokban a Madártani Egyesület egyik tagjától: A madarakat nem azért etetjük, mert éhen halnának, hanem mert szeretjük nézegetni őket.

Meglepő, de logikus. Hiszen, ha egy állat nem talál ennivalót magának, van annyi esze, hogy odébbálljon, és máshol keressen eleséget – persze, ők is a könnyebb utat választják, és ha terített asztalt találnak, hát odamennek ebédelni.

Ahogy beköszönt a tél, megjelennek a boltokban a “madárgolyók” is, hálóba kötött faggyúval összeragasztott madáreleség, amit csak ki kell akasztani az erkély korlátjára, vagy a kertben egy fára, és már jöhetnek is a kosztosok. De aki ennél mutatósabb megoldásra vágyik, annak sem kell túl nagy fáradtságot belefektetni. Egy korábbi cikkünkben is volt már szó újrahasznosításból származó madáretetőtől. 

Mielőtt itt most bemutatok néhány ötletet, nézzük, mivel is etethetjük a madarainkat. A madárgolyó és hasonlók alapanyaga általában faggyú (hentesektől lehet beszerezni, rendszerint úgyis csak kidobják), az amerikai weboldalakon viszont előszeretettel ajánlják a földimogyoróvajat vagy a kettő keverékét. Kissé megolvasztjuk, és ebbe keverjük bele a különböző magokat, napraforgót, kölest, búzát, egyéb gabonaszemeket és némi kukoricalisztet. Jó arány lehet egy csésze olvasztott faggyúhoz négy csésze magot és 2-3 csésze lisztet számolni. Tehetünk bele apróra vágott aszalt gyümölcsöt, diót, földimogyorót is. Az egészet összekeverjük, és már csak a tálalás van hátra.

Önadagolós madáretető

Ha az apró magokat nem keverjük össze a faggyúval, akkor üvegbe töltve egyszerű önetetőt készíthetünk. Így mindig csak annyi mag hullik a tálcára, amennyi éppen elfér, és kevésbé hajigálják, rúgják félre a madarak.

Forrás

 

WC-papír gurigából

A gurigát bekenjük a felolvasztott faggyúval, majd belehempergetjük a tálcán elterített magokba. Ha megkeményedett a faggyú, már akaszthatjuk is ki.

Forrás

 

Tojástartóban tálalva

Az elkészített keveréket a tojástartó mélyedéseibe töltjük, és a tojástartót spárgával fellógatjuk egy ágra.

Cheerios-ból madáreleség

Hajtogassuk meg a drótot a kívánt formára, aztán már csak a Cheerios karikákat kell ráfűzni. Kisgyerekek számára remek tevékenység, és közben beszélgethetünk a természetvédelemről meg az állatokról is. Csak cukormentes cheerios-t használjunk.

Forrás

 

Madáretető citrushéjból

Vágjuk félbe a narancsot vagy grapefruitot, és óvatosan vegyük ki belőle a gyümölcsöt. A megmaradt héjba tölthetjük az előkészített madáreleséget.

Forrás

 

Konzervdoboz, befőttes üveg újrahasznosítása

Forrás

 

Forrás

 

Emeletes kivitelben

Madáretető karton italosdobozból

Ha kedvünk tartja, ki is dekorálhatjuk a dobozunkat. Néhány réteg akrilfesték csak segíti a tartósságot, és a vidám színek meg minták jól mutatnak a szürke téli tájban.

Forrás

 

Spirál újragondolva

Egy megfelelő átmérőjű PVC-csőre tekerve magunk is készíthetünk spirált, amelyet aztán körbehajlítva összeerősítünk – persze ügyelve arra, hogy felül elég hely maradjon, ahol feltölthetjük földimogyoróval.

Forrás: Pinterest

Csorba bögre, nem vén bögre

Madáretetőnek még mindig remek és mutatós darab lehet.

Forrás

 

“Süssünk” madáreleséget

Természetesen, szó sincs sütésről. Egyszerűen csak arról, hogy az olvasztott faggyúval kevert magokat zsírpapírra helyezett süteményszaggatókba öntjük. Érdemes a felfüggesztés helyén egy gyufát vagy egy darab hurkapálcát beleállítani, hogy a massza megkeményedése után már ne kelljen a lyuk kifúrásával fáradni. Ha elfelejtettük volna a lyukat, utólag egy megmelegített szöggel tudjuk a legegyszerűbben kilyukasztani az elkészült madárkalácsot.

Forrás

 

Madár girland

Ennél a módszernél nem csak a cinkéknek és egyéb apró magvakat kedvelő madaraknak kedvezünk. A spárgára felfűzött almaszeletek, kukorica, tökmag, földimogyoró fűzérek nagyobb madarakat, például rigókat is odavonzhatnak.

Forrás

 

Földimogyoró koszorú

A földimogyorókat kör alakú drótra fűzzük, és úgy akasztjuk fel a madaraknak. Zsákvarrótűvel és erős cérnával egymáshoz is varrhatjuk a mogyorókat, így vaskosabb koszorút kapunk.

Én a 9. emeleten lakom, és mivel alattam többen is etetik a cinkéket, így azok ritkán repülnek fel hozzánk. Helyettük én a szarkákat – és az utóbbi időben a sirályokat – szoktam etetni telente. Szalonnabürkét, nyers húscafatokat, töpörtyűt teszek ki nekik. Főzés közben gyakran képződik nekik tetsző maradék. Ha túl sok van, egyszerűen lefagyasztom, vagy csak a hűtőben tárolom egy „Szarkafalatok“ feliratú dobozban. Az ablakpárkányra szoktam kitenni nekik az eleséget, és amint megtanulják, hogy mikor van a napi „etetés“, miután kiraktam egy-két percen belül alatt elkapkodják. Két-három év óta még nem untam meg figyelni őket.

Remélem, sikerült nektek is adni néhány jó ötletet, és Ti is élvezhetitek majd a madarak sürgését-forgását az ablakotokból.

Orsi (blogger)