A kazein műanyag nem egy új találmány, több mint 100 éves múltra tekint vissza, és 1945-ig, a szintetikus műanyag bevezetéséig ezt az eljárást használták műanyag gyártásra. Házilag is könnyen elkészíthető, érdemes belevágni a gyerekekkel.

Olcsó és környezetbarát módszer, és az elkészített műanyagot használhatjuk kisebb játékfigurák, gyöngyök, dekorációs elemek készítésére.

A hozzávalók listája rövid, csak tejre és ecetre vagy citromlére lesz szükségünk. Minél kisebb a tej zsírtartalma, annál jobb. Mi 1,5 %-os UHT tejet, és 10%-os ecetet használtunk.

Öntsünk1 bögre tejet egy edénybe és forrósítsuk fel, de ne várjuk meg, amíg forrni kezd. A tűzről levéve, adjunk hozzá 3-4 evőkanál ecetet vagy citromlevet, és kezdjük el finoman kevergetni.

Látni fogjuk, hogy egyből megindul a kicsapódás, a folyadékból fehérje és savó lesz.

Kevergessük finoman kb. 1 percig, amíg az összes fehérje kicsapódik. Ezután szűrjük le egy gézzel kibélelt szűrőn keresztül. Mi egy tiszta zsebkendőt használtunk erre a célra, és az is remekül bevált.

Az eredeti recept azt írja, hogy miután pár percig kicsöpögtettük, tegyük néhány réteg papírtörlőre, és nyomkodjuk ki belőle a maradék nedvességet. Ha a papírtörlő már átnedvesedett, cseréljük ki frissre. Igyekezzünk minél több folyadékot eltávolítani.

Mi egyszerűen csak ráhajtottuk a zsebkendő széleit a túró tetejére, és letakarva ott hagytuk egy éjszakára. Ennyi idő alatt magától kicsöpögött belőle a felesleges savó.

A végeredmény egy kissé morzsalékos és nyúlós, de összenyomható és formázható anyag.

Ezzel már el is készült a műanyagunk. A luxus kivitelű változathoz áztassuk egy órára ecetbe, így sokkal simább és fehérebb lesz. Persze ezután ismét le kell csepegtetni a szűrőben! Ez ugyan egy plusz lépés, de megéri.

Ha az ecetes áztatás során az ecetbe néhány csepp ételfestéket cseppentünk, színes műanyagot kapunk.

A cikk szerint, ha egy sárga szövegkiemelőből kinyerjük a tintát, és belekeverjük az ecetbe, a beáztatott fehérjemassza felszívja, és az ebből készült tárgyak UV-fényben világítanak. Ezt nem próbáltam ki, így személyes tapasztalatom nincsen, de jó mókának tűnik.

Miután a lehető legtöbb folyadékot eltávolítottuk a masszából, kezdődhet az alkotás. Nyomkodjuk az anyagot szilikon csoki- vagy jégkocka formákba, vagy formázzuk szabad kézzel. Ha formába nyomkodjunk, végezzünk alapos munkát, hogy minden kis rést és apró részletet kitöltsünk, úgy lesz majd szép az elkészült figuránk.

Készíthetünk belőle például gyöngyöket. Ne felejtsük el még friss állapotban kilyukasztani, mert ha kiszáradt, megkeményedik, és már nem tudjuk átlyukasztani.

Készíthetünk belőle karácsonyfadíszeket, vagy egyéb fellógatós dekorációkat, például süteményszaggatóval kivágva a figurákat.

Ezután jöhet a szárítás. A száradási idő legalább 2 nap, a levegő páratartalmától, a massza nedvességtartalmától és a figura vastagságától függően. Mindenesetre 24 óra elteltével már kivehetjük a formából, így gyorsabban szárad.

Ha megszáradt, egy kicsi csiszolópapírral „sorjázzuk le”, hogy szép sima legyen a széle.

Akrilfestékkel vagy filctollal be is festhetjük. Ha elkészültünk, érdemes egy vékony lakkréteggel lefújni, hogy szép fényt kapjon a felület.

A forrás szerint évekig eláll anélkül, hogy tönkre menne. Ezt még nem volt alkalmam kipróbálni, viszont egy párszor ledobtam a kemény asztallapra, és meg sem kottyan neki. Csap alá is tartottam, és nem kezdett el azonnal szétmosódni a kezem között, úgyhogy nyugodtan mondhatom, hogy legalábbis nedvességálló.

Érdemes kipróbálni. Az első, kísérleti adag után jöhet a következő fázis, akár a karácsonyi csomagokra is gyárthattok belőle díszeket.

Orsi (blogger)

Ha tetszett, oszd meg Te is!