Mint tudjuk, vannak olyan családok, ahol akár sok-sok ezer bélyeg gyűlt fel a jelen vagy korábbi generációk gyűjtőszenvedélyének köszönhetően. A bélyeggyűjtők nyilván albumokba rendezve, csodálatos rendszerben őrzik, de mi, többiek, számos más módon is felhasználhatjuk őket. Kisgyerekek szókincsfejlesztésére, játékokhoz családi vagy baráti összejövetelen, és különösen nyelvtanulás során.

  1. Alapeset, amikor egyszerűen csak a képeket nézzük, és különböző csoportosításokat találunk ki. Ez még közel áll a gyűjtők rendszeréhez, és miközben orülünk a szép képeknek, a gyerekeknek izgalmas feladat lehet különválogatni például a növényeket és állatokat. Ugyanezeket a bélyegeket nyelvtanulók is használhatják szótanulásra, tárgyak megnevezésére, híres épületek, látnivalók felismerésére, melléknév ragozáshoz kiinduló pontnak.

Magyarországi épületek. Te melyiket ismered fel?

  1. Remek lehetőség a nyelvtanulásra a barkochba játék is. Kiválasztunk egy-egy érdekes bélyeget, amelyet csak egy valaki nézhet meg, s a többiek kérdezgetik. Ő természetesen csak igen-nemmel válaszolhat. Nagyon jól fejleszti a kérdezés technikáját és a rendszerezett gondolkodást.
  2. Használhatjuk a jól megválasztott bélyegeket történetírásra is. Mondjuk leteszünk az asztalra 3-5 bélyeget, ebből kell történetet kialakítani. Írhatja a történetet egy-egy csoport közösen, szóban, de érdekes lehet az is, ha a jelenlévők külön-külön, írásban alkotják meg meséjüket. Izgalmas, hogy ugyanazokból a bélyegmotívumokból mennyire különböző történetek, mesék születnek.
  1. Lehet úgy is történetet írni, hogy leteszek egy bélyeget, mondjuk egy borzot (vagy bármilyen más állatot). és elkezdem a történetet. „Tavaly ősszel egy késő délután vidáman baktattam egy erdei úton, amikor váratlanul megjelent előttem egy borz.” Utána leteszek még egy bélyeget (mondjuk egy pitypangot), s a következő játékos, diák megismétli az én mondatom, és a bélyeghez kapcsolódóan fűz hozzá egy újabb mondatot. Szaporodnak a bélyegek, egyre hosszabb lesz a történet, és természetesen egyre nehezebb visszamesélni. Nem a tökéletes pontosság a fontos, hanem hogy peregjen a játék.
  2. A bélyegeket nézegetve rengeteget tanulhatunk egy-egy országról. Játszhatjuk például azt is, hogy kiválasztunk egy országot (ha sok olyan bélyegünk van, vagy épp azt a nyelvet tanuljuk), letesszük az asztalra az ország térképét, s azon kell elhelyezni a bélyegeket. Segítség, hogy legtöbb bélyegen parányi betűkkel rajta van, hogy mit ábrázol, de ezt első ránézésre nemigen lehet elolvasni, és akkor is tudnunk kell, hol is van az adott város, amelynek a főterét, templomát, kastélyát látjuk.

Brit Nemzetközösség bélyegeken

  1. Játszhatunk történelemórát is. A lerakott bélyegeket rakjuk időrendi sorrendbe. Például piramisok – görög vázák – vikingek – románkori templom – Mátyás király stb.
  2. Kiválaszthatunk néhány híres embert is. Vajon mitől híresek? Író? Festő? Feltaláló?
  3. Ki-ki választhat egy híres embert, s nyelvtanítás esetén házi feladat, hogy gyűjtsön róla információt, és a következő órán mesélje el a többieknek. Modern időket élünk, társaságban adhatunk 5-10 percet, s mindenki keressen adatokat a világhálón.
  4. Tanítványaim különösen kedvelik azt a feladatot, hogy ők tervezhetnek meg egy bélyeget. Nem elég, hogy megrajzolják, hanem kell írniuk róla egy leírást is, amit mondjuk megjelentethetnénk egy bélyeg szaklapban. Tehát mi van a képen, miért, mi az aktualitása stb.

Ágnes (vendégblogger, nyelvtanár)

 

 

Ha tetszett, oszd meg Te is!