Nagyon szeretek utazni, és az élet igazán rendesen el is kényeztetett utazási lehetőségekkel. Számos csodálatos helyen jártam már, amiért nagyon hálás vagyok a sorsnak (is). De nincsen nap árnyék nélkül. Mint tudjuk, minden utazás előtt meg kell birkóznunk a csomagolással. A kihívás nem csak az, hogy beleférjünk egy adott térfogat vagy súly keretbe (attól függően, hogy az autó csomagtartója vagy mondjuk a repülőgép szabályzata-e a kontroltényező), hanem az is, hogy minél kevesebb csomagunk legyen. Higgyetek nekem, az a plusz egy (két) koffer, táska, miegymás, ami itthon még olyan jó ötletnek tűnt, nagyon meg tudja keseríteni az ember életét, amikor egy vadidegen helyen éppen a szállása felé vonszolódik.
Legyünk hát nagyon praktikusak a csomagolással. Édesapám, aki a 60-as években, munkájából kifolyólag, elég sokat utazott, a saját tapasztalatai alapján összeállított magának egy csomagolási listát. (Akkoriban ez még csak egy ív kockás papír volt, szépen felosztva megfelelő rubrikákra. Manapság, a táblázatkezelők világában már sokkal könnyebb dolgunk van.)
Minden utazása előtt végig ment a listán, és ahogy csomagolt, közben az úticéllal és időtartammal felcímkézett oszlopba gondosan bejegyezte, hogy miből hány darabot vitt magával. Miután hazaért, ismét végigfutott a listán, és bejelölte, amiből túl sokat vagy túl keveset vitt. A listát pedig folyamatosan kiegészítette azokkal a dolgokkal, amelyeknek a hiányát menet közben észlelte, s még nem szerepeltek a többi között.
Mire mi is elkezdtünk utazni, már profi listát vehettünk át tőle. Éppen csak ki kellett egészíteni azokkal a dolgokkal, amiket a lányok, nők pluszban magukkal visznek (és persze kihúzhattuk a borotválkozó készletet is.)
Később, amikor már kisbabával, majd egyre növekvő gyerekkel utaztam, megint bővült, módosult a lista. Először a csecsemőápolási kellékek, bébiruhák teljes sora került fel a listára, idővel pedig bizonyos tételek esetében ismét kettévált a lista, női és férfi holmikra.
Sokáig én is rendszeresen vezettem, hogy pontosan mit csomagoltam, és mit kellett volna másképp. Nagyon hasznos ez, ha az ember nem nagyon gyakran utazik. Hajlamosak vagyunk ugyanis elfelejteni, hogy egész úton elő sem vettük a fehér csipkeruhát vagy az 5. (6…. 10.) felsőt. És az sem biztos, hogy eszünkbe jut a következő alkalommal, hogy mennyire hiányoltuk az egyszerű félcipőt, amiben kiválóan lehetett volna gyalogolni a városban.
Szóval a csomagolólista jó dolog, és csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy készítse el a sajátját. Segítségképpen, alapnak, itt olvashatjátók az én listámat. Ne felejtsétek, hogy ez nem arra van, hogy mindent vigyünk, ami rajta szerepel, hanem hogy ne felejtsünk ki semmit, amire szükségünk lesz. Ha már nagyon megy a csomagolás, akkor a leltározás szertartása elmaradhat, de azért érdemes minden utazás előtt átfutni a listát, hogy nem feledkeztünk-e meg valamiről.
Ha aztán az első lépésen túl vagyunk, és ott van összehalmozva minden az ágyon, már „csak” a tényleges csomagolás van hátra. Jöjjenek hát a csomagolási tippek.
- Packing Cube, azaz táska a táskában. Többféle méretben kapható, téglalap alakú, könnyű és összenyomható, jól zárható tok, amelyben egyrészt csoportosítani tudjuk a holmijainkat, másrészt, gondosan kitömve, lényegesen több holmi fér el benne, mintha csak simán a bőröndbe, hátizsákba raknánk a dolgokat. Ráadásul a jól átgondolt csoportosítás az egész úton segít, hogy ne kelljen mindig a koffer teljes tartalmát áttúrni, ha keresünk valamit. Kifejlesztették már az összepréselős változatokat is, amelyek vagy légmentesen záródnak, és így a levegő kipréselésével nyerünk helyet, vagy egy második cipzár is van rajtuk, és a tok becsukása után, saját fizikai erőnket használva, összenyomjuk a benne lévő holmikat, és összehúzzuk a második cipzárat.
- A Packing Cube jó helyettesítője lehet a nagyobb méretű, jó minőségű ZipLock zacskó. Bezárása előtt ebből is ki tudjuk préselni a levegőt, így jóval kevesebb helyet foglal el. Hajtogassuk a kisebb ruhadarabokat a zacskó méretére, és csúsztassunk be a zacskóba annyit, amennyi belefér, majd a levegőt kipréselve zárjuk le.
A kisebb darabokat, zoknit, fehérneműt tekerjük fel, így sokkal jobb lesz a helykihasználásuk.
- És akkor el is jutottunk a legfontosabb csomagolási tipphez, amit mindenhol hangoztatnak, és gyakran légikisasszony csomagolási módnak is hívnak (na, nekik aztán van gyakorlatuk a csomagolásban). Ez pedig az összetekerés. Azaz ne hajtogassuk a ruhát, hanem hajtsuk félbe, aztán tekerjük rollniba, és úgy tegyük a Packing Cube-ba, vagy nagyobb darab – farmer nadrág, vastag mellény – esetében simán csak a kofferbe, a fennmaradó helyekre.
- Vastag mellény? Meleg ruhák? Egyetlen nagyon meleg darab helyett érdemes inkább a réteges öltözködést választani. Sokkal jobban tudunk alkalmazkodni az időjárás változásaihoz, tudjuk változtatgatni az öltözetünket – ami jót tesz az önképünknek -, és, ami szintén nagyon fontos, sokkal könnyebb több kisebb darabot elcsomagolni, mint egy nagyot.
- Ha túl vagyunk a ruhákon jöhetnek az egyéb holmik.
– A cipőket mindig textil- vagy nylonzacskóba tegyük – és tömjük ki őket a zoknikkal, sálakkal vagy bármi mással, ami belefér. Ezzel is helyet nyerünk.
– Vigyünk magunkkal egy vagy két zacskót, a szennyes ruha számára is, hogy el tudjuk különíteni a tisztától.
– A fülbevalókat érdemes például kis mentoloscukorkás dobozba tenni, hogy egybe legyen, de ne foglaljon sok helyet. A nyakláncokat (ebből is csak egy-két darabot vigyünk magunkkal) tehetjük két réteg folpack közé, akkor nem fognak összecsomósodni.
– A tisztálkodószerekből, kozmetikumokból mindig csak kicsi, úticsomagnyi adagot vigyünk. Kisméretű flakonokat már szinte minden drogériában vagy 100 Ft-os üzletben kaphatunk.
– A rendszeresen szedett orvosságokból csak annyit vigyünk, amennyire tényleg szükségünk van. Felesleges az egész doboznyit hurcimászni.
– Ugyanez áll az alkalmi, vészhelyzeti orvosságokra, pl. láz- és fájdalomcsillapítóra is. Gondoljuk át, mennyi az ésszerű mennyiség belőle. A kisméretű, egyszerű gyógyszeradagolók remek tárolók lehetnek az alkalmi gyógyszerek számára, persze minden rekeszt gondosan felcímkézve.
- Végül, a csomagolás utolsó lépéseként gondoljuk végig a kézitáskánk tartalmát. Vegyük ki belőle a kedvenc kisollónkat és a festőkészletben rejtőző sniccert (nekem legutóbb ez okozott bonyodalmat a kínai reptéri beléptetésnél), az előírtnál nagyobb űrtartalmú kézfertőtlenítőt és más tiltott tárgyakat, amiktől a reptéren úgyis könnyes búcsút kell vennünk.
Tegyünk viszont a táskába egy üres palackot, amit az út során bármikor meg tudunk tölteni vízzel, és nem kell mindenhol eldobható palackot vásárolni. Tegyünk be egy-két darabot a kedvenc nasinkból – jól jön, amikor hirtelen csillapítani kell az éhséget. Vihetünk egy jó könyvet is, főleg, ha egyedül utazunk. Vagy töltsünk le a telefonunkra, iPad-ünkre néhány filmet, könyvet, zenét, podcastot.
A powerbankot is a kézitáskában vigyük magunkkal, a feladott poggyászban általában tilos szállítani (ezt is saját tapasztalatból mondom. 😀 ) És legyen nálunk egy sál vagy vékony felső is, amit magunkra teríthetünk, ha nagyon erős a légkondicionálás a repülőn vagy a buszon.
Extra tip:
Ha több napig tart, míg elérjük az úticélunkat, érdemes az utazás napjaira egységcsomagokat készíteni. Ez leginkább autós utazásnál jöhet jól, amikor az átmeneti szállásra érkezve nem kell az összes csomagot kivenni, és felvinni a szobába egyetlen éjszakára, hanem elég kikapni egy kistáskát vagy Packing Cube-ot, amiben előre összekészítve benne van a pizsama, a tisztasági felszerelés és a másnapi ruha.
Készen vagyunk a csomagolással? Cipzárak bőröndön összehúzva? Akkor már csak az útiokmányokat kell ellenőrizni, és irány a nagy kaland!
Mindenkinek kellemes utazást és szép élményeket kívánok!
Orsi (blogger)
Hagyj üzenetet