Idén olyan korán és akkora lendülettel robbant be a tavasz, hogy az ibolya hamarabb elvirágzott, mint ezt a cikket megírhattam volna. De sebaj, lesz még tavasz jövőre is. Addig meg kipróbálhatjátok a módszert más ehető virágokkal. Például az orgonával – ha az is el nem virágzik közben. Aztán jöhet a rózsaszirom meg a levendula is. Őszre egész szép gyűjteményünk lehet.

Szóval lássuk, hogy is kell hozzáállni ehhez az igazi delikatesznek számító csemegéhez. (El ne felejtsem megemlíteni, hogy a kandírozott ibolya állítólag Sissi királynénak is az egyik kedvenc csemegéje.)

Ha rátaláltunk az ibolyalelőhelyünkre – erdőn, mezőn távol az országút kipufogógázaitól, vagy vegyszermentes kertünkben a bokrok tövében -, kezdődhet is a szüret. Óvatosan csipkedjük le a virágokat, szárral együtt. Folyóvíz alatt alaposan mossuk meg, hogy minden portól megszabaduljunk, majd egy vázába helyezve hagyjuk megszáradni a szirmokat.

Egy tojás fehérjét kicsit felverünk, és vékony ecsettel a szirmok mindkét oldalát bekenjük, majd nem teljesen por állagúra őrölt kristály cukorba forgatjuk.

Ezután már csak annyi a dolgunk, hogy egy tálcán lazán elrendezzük a kandírozott virágokat, és hagyjuk, hogy megszáradjanak.

A kandírozott ibolyát használhatjuk tortadíszként, de egy csinos díszdobozban önmagában is nagyon szép ajándék.

Mint a leírásból is látszik, a virágok kandírozása nem egy bonyolult művelet – viszont annál időigényesebb. Mondjuk ki bátran, pepecsmunka. De nevezhetjük relaxáló, lélekpihentető tevékenységnek is – csak hozzáállás kérdése. Mindenesetre, mielőtt belekezdenénk, mérjük fel a tevékenység időigényét, és az alapján döntsünk a dologról.

Egy biztos, a csodálatos végeredmény megéri a ráfordított időt!

Orsi – és Marianna, akinek az ötletet és a szép fázisfotókat köszönhetjük

#kandírozottibolya, #ibolyakandírozás, #KHCS-blog