A jövő héten Szicíliába megyek pár napra, és részben ismeretlen ismerősöknél fogok megszállni. Szeretem ezeket a találkozásokat. Az ember sosem tudhatja előre, hogy mire is számíthat, és az esetek zömében sokkal többet kap, mint amit várt. (Ha szeretnél erről többet is megtudni, ajánlom az Atyaég, utazom blog idevágó bejegyzését: „Atyaég, hol lesz a szállásunk?!”.)

Persze, nem akarok üres kézzel beállítani a házigazdáimhoz, de egy kisméretű fedélzeti bőröndbe nem sok minden fér a 4 napi felszerelés mellé (pláne, hogy még az Etnát is meg akarjuk mászni!). Egy naptárnak viszont mindig lehet még helyet szorítani.

Talán vannak, akik megemelik a szemöldöküket, hogy “Naptár, év közben?”, de itt jön a dolog kreatív része. Először is a naptárt saját kezűleg készítem, saját, Magyarországhoz kötődő fényképeimmel. Másodszor pedig, az én naptáram nem január elsejétől kezdődik, hanem mindig a látogatásomat követő hónap első napjától. A most készült például 2019 márciusától 2020 februárjáig szól.

Ezzel a kis csavarral bármikor elsüthetem a naptárt ajándéknak. A képeket időről időre cserélgetem benne, ha valami még szebbet sikerült lőnöm. Egyébként meg csak a naptár részét kell minden alkalommal módosítani, az adott évhez igazítani.

Erre is van egy trükköm. Megszerkesztettem a hét lehetséges hónapot. Az első hétfővel kezdődik, a második keddel, a harmadik szerdával… Ezt a sablont biztos helyre elmentettem, és amikor naptárt készítek, csak a megfelelő oldalt kell bemásolni a megfelelő hónaphoz, és korrigálni a hónap napjainak számát (28/29, 30 vagy 31). Ennyi.

Eddig még bárhol jártam, sikerem volt ezzel az ajándékkal. Mutatós, és remek beszélgetési téma is, amíg végignézegetjük a képeket.

Persze fotók helyett készíthetjük bármilyen más témával is, saját kezű rajzokkal, teatasakból hajtogatott dekorációval, szépen megrajzolt ösztönző gondolatokkal. A lehetőségek száma végtelen.

Te milyen témájú naptárt készítesz legközelebb?

Orsi (blogger)